Mit tud a koronavírus, amit a rák, a szívinfarktus, a stroke és a cukorbetegség nem?

A koronavírust övező számtalan bizonytalanság mellett egy dolog vitán felül áll: ha a kormányok nem reagálnak és az emberek nem tesznek semmit, akkor a legfejlettebb országok egészségügyi rendszerei is összeomlanak a hirtelen túlterheléstől.

Valamit tehát mindenképpen tenni kellett. Az intézkedések szinte minden országban egy irányba mutatnak: az emberek közötti kontaktus számot igyekeznek csökkenteni. Különbség az intézkedések bevezetésének gyorsaságában és mértékében van.

A koronavírus valami olyat tett az emberiséggel, amire még nem volt példa a történelemben. A világ kormányai és társadalmai egy emberként cselekedtek és léptek egy irányba. Méghozzá egy olyan lépést tettünk így együtt, melynek negatív gazdasági következményei a világháborúkét is felülmúlhatja.

Adódik a kérdés: mit tud a koronavírus, amit az emberiséget fenyegető tucatnyi egyéb veszély nem?

Hogyan volt képes a koronavírus összerántani és cselekvésre kényszeríteni az emberiséget az azonnal érezhető kényelmetlenségek és középtávon jelentkező gigantikus gazdasági hátrányok ellenére?

Magyarországon évente legalább 70 ezer* ember hal meg olyan betegségekben, melyek többsége egészségesebb életmóddal megelőzhető lenne. Ez majdnem 200 ember minden egyes nap, csak Magyarországon. Nem csak ebben az évben, minden évben. A 2010-es évtizedben, 700 ezer magyar emberről beszélünk, aki 5-10 vagy akár 20 évvel korábban távozott, mint az átlagéletkor.

Mi kellene ahhoz, hogy ezen elgondolkodjunk? Aztán mi kellene ahhoz, hogy az asztalra csapjunk és változtassunk?

Mit tud a koronavírus, amit a rák, a szívinfarktus, a stroke és a cukorbetegség nem tud?

Képzeljük el egy pillanatra, hogy a szív és érrendszeri betegségek a koronavírus tulajdonságaival rendelkeznek.

Jönnének a hírek a világból minden felől, hogy terjed egy titokzatos betegség, ami heteken belül szívleállást okoz. Gyógyszer nincs rá, viszont ha elég gyümölcsöt, zöldséget és alacsony feldolgozottságú élelmiszert eszik az ember, mozog naponta és nem stresszeli túl magát, akkor ez a betegség elkerüli.

A világ kormányai ingyenessé tennék a zöldségeket és gyümölcsöket, durván megadóztatnák vagy betiltanák a szív-és érrendszeri betegséggel összefüggésbe hozható élelmiszereket és kötelezővé tennék a napi testmozgást. Mindezt 2 héten belül.

A napi 200 magyar ember halálát okozó krónikus betegségek sajátsága, hogy akár évtizedeken át tünetmentesek maradhatnak. És gyakran az első tünet az utolsó is egyben.

A szív és érrendszeri betegségek, a daganatos betegségek a langyos vízben megfőtt béka esetéhez hasonlítanak. Ha a béka békésen üldögél egy fazék langyos vízben, amit fokozatosan melegítenek, élve megfő. Amikor ki akarna ugrani, már nem tud. Ezzel szemben, ha egy fazék forró vízbe dobják a békát, azonnal kiugrik.

Remélem ez csak legenda és soha senki nem próbálta ki. Mindenesetre jól érzékelteti a helyzetet.

A koronavírus “versenyelőnye”, hogy forróvízként kaptuk a nyakunkba, míg a krónikus betegségeink szépen lassan alakulnak ki anélkül, hogy észrevennénk.

Oké. Mit kezdjünk most ezzel?

A társadalmi sokkhatást kiváltó koronavírusra minden országban megérkezett a centrális sokkterápia. A sokkot nem okozó, aljas krónikus betegségekkel kapcsolatban nem várhatunk drasztikus (értsd: hatékony) központi intézkedésekre. Az még évtizedekbe telhet.

A koronavírus láthatatlan, de a következményei szinte azonnal láthatók. A krónikus betegségek ezzel szemben egyáltalán nem láthatók, kivéve a rizikófaktorokat.

A mi felelősségünk, saját és családjaink életében, hogy átlássunk a daganatos és más krónikus betegségek álcáján, az évtizedes “lappangási perióduson” és olyan életvezetési döntéseket hozzunk, hogy elkerüljenek minket ezek a betegségek. Nem csak önmagunknak tartozunk ezzel, egymásnak is.

Ne várjuk meg, amíg szüleink és nagyszüleink vagy akár barátaink megkapják a diagnózist. De ne is próbáljuk őket meggyőzni. Inkább mutassunk példát.

Majd amikor normalizálódik a helyzet és ismét lehet társasági életet élni, sörözés és együtt dohányzás helyett menjünk együtt sportolni. Lepjük meg a családot habos sütemény helyett gyümölcssalátával vagy véres hurka helyett gabona kolbásszal. Először lehet, hogy kiröhögnek, de idővel átmegy az üzenet.

Az egészséges életmódról egymásnak homlokegyenest ellentmondó nézetek és hitrendszerek vannak a világban, természetesen mindegyik tudományos bizonyítékokkal alátámasztva. Ha ebben az információs katyvaszban a legkisebb közös többszöröst keressük, a minimumot, amiben szinte minden oldal egyet tud érteni, körül-belül ezt találjuk:

  • Kevesebb hús és tejtermék, több növény
  • Kevesebb finomliszt, több teljes kiőrlésű gabona
  • Minél több zöld leveles, hüvelyes és gyümölcs
  • Minél kevesebb magas feldolgozottságú élelmiszer (finomított cukor, olaj)
  • Több mag és dióféle
  • Több mozgás és fizikai aktivitás
  • Több alvás és pihenés
  • Több idő telefon, TV, internet nélkül
  • Több idő családdal, barátokkal
  • Több önreflexió
  • Több bátorság segítséget kérni

Ezek olyan dolgok, amiket mindenki tud. Mégis, az egészségügyi statisztikák szerint, keveseknek sikerül megvalósítani.

A koronavírus leforrázott minket, de vegyük észre: a víz, amiben úszkálunk egyre melegszik. Addig ugorjunk ki, amíg lehet.

*https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnh001.html 2020 Április 20.

The following two tabs change content below.

Babocsai Zsolt

A Viblance társalapítója vagyok. Csapatunkkal azon dolgozunk, hogy a magyar emberek életminősége és egészségtudatossága elérje az európai átlagot. Ezért élelmiszeripari trükkök nélkül gyártunk élelmiszereket és mellébeszélés nélkül írunk online tartalmakat.

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük