Idén szeretnénk Titeket – Viblance fogyasztókat közelebbről megismerni. Kíváncsiak vagyunk rá, kik vagytok, mi a történetetek, hogyan segítik vagy segíthetik a termékeink a mindennapi étkezéseiteket, milyen kihívásokkal álltok szemben nap mint nap, és hogyan inspirálódtok a hétköznapokban az életetek bármely területén.
Vivien és Kristóf egy hétköznapi pár, sokszor mégis úgy érzik kilógnak a sorból azzal, ahogyan az életüket élik. Rendszeresen sportolnak, prioritásként kezelik az egészségüket és a tudatos táplálkozásra is figyelnek. Közös szenvedélyük a kerékpározás, amihez az energiát nagyrészt növényi alapú ételekből nyerik. Mi motiválja őket a rendszeres mozgásra és hogyan lehet növényi ételekkel jó teljesítményt elérni? Olvass tovább, mert érdekes gondolatok következnek…
Említettétek, hogy mindkettőtök közös hobbija, sőt szenvedélye a kerékpározás. Heti szinten 100 vagy akár annál is több km-t tekertek. Hogyan kezdődött nálatok a kerékpározás szeretete?
Kristóf: Én voltam az, aki kezdeményezett, mert nekem mindig volt sport az életemben és hiányzott a mozgás, valami olyat kerestünk, amit akár együtt is tudunk csinálni. Voltunk pár alkalommal túrázni is, de ott mindig az volt a probléma, hogy nem tudtunk olyan nagy távot bejárni. A kerékpározásban pont az a jó, hogy dinamikusabb, gyorsabban tudunk haladni és egy napon belül akár egy Balaton-kört is meg tudunk tenni, plusz előny, hogy szabadban, jó levegőn vagyunk. Így lett végül ez a közös hobbink.
Vivien: Régebben én is próbálkoztam különböző mozgásformákkal, jártam konditerembe is, de valamiért egyik mellett sem tudtam annyira elköteleződni. Úgy nőttem fel, hogy mindig is probléma volt a súlyommal, ezért egészségügyi szempontból fontosnak tartottam a sportot. Az iskolai tesiórák és korábbi rossz tapasztalatok megnehezítették, hogy nyitottan álljak a témához, nem voltak sikerélményeim. A kerékpározásban ez teljesen megváltozott, érzem magamon a fejlődést, vannak sikerek és eredmények.
Hogyan tudjátok rávenni magatokat a rendeszerességre, hogy ha nem is minden nap, de heti többször elinduljatok sportolni? Miből nyeritek a motivációt?
Kristóf: Nekem a sport egyúttal a szabadságot is jelenti. Az életben alapvetően azért sok a kötöttség, a fix munkaidő és egyéb teendők után jól esik a természetben kikapcsolódni ahelyett, hogy a nap hátralevő részét a négy fal között töltjük. Teljesen kikapcsol, ki tudjuk űríteni a fejünket.
“Nekem a sport egyúttal a szabadságot is jelenti. Az életben alapvetően azért sok a kötöttség, a fix munkaidő és egyéb teendők után jól esik a természetben kikapcsolódni ahelyett, hogy a nap hátralevő részét a négy fal között töltjük.” (Kristóf)
Vivien: Ahogy Kristóf is mondta, az emberek nagy része bent dolgozik a négy fal között, vagy egy irodában a számítógép előtt vagy éppen egy gyárban – úgy, ahogy mi is. Ebben az esetben csak az ablakon keresztül látjuk a napfényt és nem jutunk annyi friss levegőhöz sem. Először nehéz elindulni, mert ott van az, hogy fáradtak vagyunk, nincs kedvünk, kényelmesebb otthon leülni és pihenni. Nem tagadjuk, a mai napig van olyan, hogy rettentően nehéz, viszont mindig képesek vagyunk egymást motiválni. Nálunk szerencsére úgy van, hogy sosem vagyunk egyszerre demotiváltak, az egyikünk mindig húzza a másikat. Ha nem így lenne, valószínűleg mindig itthon ülnénk és sosem mennénk biciklizni. Az a taktikánk, hogy nem agyalunk rajta, előre kikészítjük magunknak a sportruhát, felszerelést és amennyire lehet, megkönnyítjük magunknak az elindulást. Az is segít, ha néha kinézünk magunknak egy jó megállóhelyet, például egy kávézót és akkor az is motivál, hogy nem csak úgy tekerünk valamerre, hanem útba ejtjük az adott helyet is. Mindig előre tervezünk és az edzések köré szervezzük a napjainkat, a bevásárlást, takarítást, főzést.
Van egy Strava nevű alkalmazás, ami méri a megtett kilométereket, a sebességet és egyéb adatokat. Legutóbb hihetetlen jó érzés volt visszanézni a tavalyi évünk teljesítményét és látni azt, hogy mennyit tettünk az egészségünkért, mennyiszer választottuk a sportot az otthon ülés helyett.
“ Az a taktikánk, hogy nem agyalunk rajta, előre kikészítjük magunknak a sportruhát, felszerelést és amennyire lehet, megkönnyítjük magunknak az elindulást.”
Hogyan lendültök túl az esetleges mélypontokon biciklizés közben?
Kristóf: Eleinte voltak kezdeti nehézségek, de mélypont nem igazán szokott lenni. Beleestünk abba a hibába, hogy túl hamar akartunk nagyot teljesíteni, Balaton-köröket tekerni, túlvállaltuk magunkat. Ott volt is egy nagyobb térdsérülésem, amiből fel kellett épülnöm. Sok tényezőtől függ, az útvonal, az időjárás is befolyásolók, menet közben is akadhatnak kisebb nehézségek, de ezeken át lehet lendülni. Az fontos szerintem, hogy fejben összeszedettek legyünk.
Vivien: Bármilyen rossz napunk is volt eddig, sosem bántuk még meg azt, hogy erőt vettünk magunkon és elindultunk biciklizni. Mindig feltöltődve érünk haza, úgyhogy az edzés utáni jó érzések mindig segítenek abban, hogy kitartsunk. Ahogy Kristóf is mondta, az elején azért elkövettünk egy-egy hibát, volt olyan, hogy nem ittunk elég vizet, vagy azt gondoltuk, hogy egy kis csoki megfelelő energiapótlásra. Idővel megtanultuk azt, hogy, ha már érzed, hogy görcsöl az izmod, fáj a fejed, szomjas vagy az már baj. Erre fel kell készülni, főleg hosszabb távoknál, hogy mindig legyen nálunk elegendő folyadék, ennivaló, hogy jó állapotban legyünk.
Úgy gondolom a környezetünk is egy befolyásoló tényező. Vannak azok az emberek, akik támogatnak a céljaid elérésében, még akkor is, ha nem feltétlenül értik miért csinálod és vannak azok, akik ilyenkor próbálnak visszafogni, lehúzni. Utóbbi rosszul tud esni és okozhat nehézségeket, ha nem vesznek komolyan, vagy ítélkeznek feletted, hogy már megint biciklizni mész, ahelyett hogy velük lennél.
“az elején azért elkövettünk egy-egy hibát, volt olyan, hogy nem ittunk elég vizet, vagy azt gondoltuk, hogy egy kis csoki megfelelő energiapótlásra.”
Emellett odafigyeltek a táplálkozásra is, nyitottak vagytok a növényi alapú alternatívákra. Hogyan alakult ki nálatok ez a szemléletmód? Mit szól ehhez a környezetetek, milyen megjegyzéseket szoktatok kapni?
Vivien: A szemléletmódot úgy gondolom inkább én hoztam be a kapcsolatunkba. Korábban is foglalkoztatott már az egészséges életmód, az egyik fő motivációm akkor a fogyás volt és ezáltal sok új ételt, alapanyagot próbáltam ki. Például az állati eredetű fehérjék helyett kerestem növényi alternatívákat és elkezdtem olyan alapanyagokkal feldobni az ételeim, mint a chia mag, lenmag. Pár éve kezdtek el igazán népszerűvé válni ezek a szépen feldíszített zabkása reggelik, azokból is inspirálódtam.
“Maga a zabkása alapból ízetlen. Egy jó alap, de amint elkezded ízesíteni a te szájízed szerint, akkor az már egy varázslatos dologgá válik.” (Vivien)
A párom Kristóf nagyon nyitott minden újításra, amit behozok a háztartásunkba, nem igazán volt még olyan eset, hogy valami annyira nem ízlett, hogy a kukában landolt. Büszke vagyok rá, mert talán a férfiak részéről van egy nagyobb ellenállás a növényi alapú ételekkel kapcsolatban, a nők nyitottabbak erre. Társadalmilag is jobban elfogadják, ha egy nő dönt úgy, hogy húsmentesen étkezik, a férfiaknál jobban összekapcsolódik a húsfogyasztás a jó fizikai teljesítménnyel, az erővel, a férfiassággal. Ezt a sztereotípiát egyenlőre nehéz megdönteni, de úgy gondolom, ha egyre többen látják a példát, hogy lehetséges hús nélkül is jó teljesítményt nyújtani, akkor nyitottabbá válnak.
Például múltkor csináltunk hortobágyi palacsintát húsmentesen tofuval és Kristóf vitt belőle egy kollégájának, aki alapvetően nagy húsimádó. Még neki is ízlett és ez nagyon jó visszajelzés, hogy mások is megtapasztalják, hogy nem eszünk ám rosszakat. Sok múlik az ételek elkészítési módján, a fűszerezésen, mert az is egy visszatartó ok szokott lenni, hogy azt gondolják a növényi ételek ízetlenek, unalmasak.
A környezetemben van pár példa arra, hogy milyen következményekkel jár, ha valaki nem figyel oda a táplálkozására. Sajnos meglett az ára és én ezt nem akarom. Egy ideig az ember csak nézi, ahogy rakódnak rá a kilók és valóban sok olyan étel van, ami nagyon finom, de nem tápláló. Néha mi is megengedünk magunknak egy-egy finomságot, de hosszú távon az egészségünket tartjuk szem előtt. Nem azért kell jól étkezni, mert ez a divat, hanem az egészség az, amit pénzen nem tudsz megvenni. Jobb megelőzni a súlyosabb problémákat már fiatal korban.
“Nem azért kell jól étkezni, mert ez a divat, hanem az egészség az, amit pénzen nem tudsz megvenni. Jobb megelőzni a súlyosabb problémákat már fiatal korban.” (Vivien)
Kristóf: Én is egyre inkább elkezdtem nyitni a növényi alapú ételek felé és mellette nehéz fizikai munkát végzek, plusz még a biciklizés. Sokszor kaptam már megjegyzéseket ezzel kapcsolatban például, hogy én akkor csak növényeket eszem, ilyen ételekkel nem lehet bírni ezt a terhelést. Nehéz befogadóvá tenni a környezetünket, emiatt kicsit kívülállónak érezzük magunkat, hogy mi nem a megszokott normák alapján élünk és étkezünk. Előfordul, hogy már sokadszorra kapjuk meg ugyanazokat a poénnak szánt megjegyzéseket, vagy ítélkeznek felettünk és meg sem hallgatják a mi nézőpontunkat. Ilyenkor jobb annyiban hagyni és elfogadni, hogy nem mindenki annyira nyitott.
Mit tanácsolnátok azoknak, akiknek célja egy tudatosabb életmód kialakítása, hogyan kezdjenek bele?
Kristóf: Azt javaslom mindenképp tájékozódjanak, mielőtt belekezdenek és fontos, hogy legyen egy belső motiváció, elhatározás mert anélkül nagyon nehéz ezt fenntartani. Hiába vannak, akik utat mutatnának vagy hiába kéred szakember segítségét, ha te nem akarod eléggé, nem fogja helyetted senki megcsinálni.
“…fontos, hogy legyen egy belső motiváció, elhatározás mert anélkül nagyon nehéz ezt fenntartani. Hiába vannak, akik utat mutatnának vagy hiába kéred szakember segítségét, ha te nem akarod eléggé, nem fogja helyetted senki megcsinálni.” (Kristóf)
Vivien: Sokan beleesnek abba a hibába, amibe anno én is, hogy egyszerre sokat akarnak, nagy célokat tűznek ki, de nem tervezik meg az oda vezető lépéseket. Lehet kitűzni nagy célt, de kellenek a részcélok. A másik fontos dolog, hogy egyénre kell szabni az életmódot. Például, ha meglátsz a neten egy banános – csokoládés zabkása receptet és te azt nem szereted, akkor nem az a jó megoldás, ha úgy állsz hozzá, hogy akkor a zabkása rossz és soha többé nem eszel, hanem keresel olyan receptet, olyan ízesítést, ami neked beválik.
“Például, ha meglátsz a neten egy banános – csokoládés zabkása receptet és te azt nem szereted, akkor nem az a jó megoldás, ha úgy állsz hozzá, hogy akkor a zabkása rossz és soha többé nem eszel, hanem keresel olyan receptet, olyan ízesítést, ami neked beválik. Ilyenkor tedd fel magadnak a kérdést, hogy “Mi az, amit én szeretek?” és ne ragaszkodj egy-egy dologhoz, hanem formáld a te ízlésedre.” (Vivien)
Kristóffal teljesen más az ízlésünk, máshogy szeretjük a zabkását is és akkor próbálunk úgy főzni, olyan ételeket készíteni, hogy mindkettőnknek megfeleljen. Fontos, hogy kis lépésekben haladjunk és mindig egy picit feszegessük a saját határainkat. Ha hirtelen beleugrunk mindenbe, akkor hamar kiégünk, elmegy a kedvünk és nem fog sokáig tartani a lelkesedés.
Említettétek, hogy szerettek zabkását reggelizni, ennek kapcsán találtatok rá a Viblance-re is?
Kristóf: Először egy munkatársam ajándékozott Vivinek Viblance zabkását, úgy kóstoltuk meg. Én alapvetően nem szerettem a zabkását, Vivi mindig kitartóan próbálkozott, hogy megszerettesse velem. Ez a berry mix ízű viszont elnyerte a tetszésem. Utána rögtön felmentünk a weboldalatokra és első alkalommal az ízek alapján választottunk, mondhatni vakon rendeltünk, de egyáltalán nem bántuk meg. Azóta már az összes zabkása ízt kipróbáltuk. Mostanában igyekszünk kerülni a cukrot, az is nagyon szimpatikus, hogy ti datolyával édesítitek a termékeket, nem kell hozzájuk semmit keverni, önmagukban is finomak.
Vivien: Én régen mindig magamnak készítettem a zabkásákat, tettem bele magvakat, fehérjeport, viszont mindig egy picit macerás volt ennyi mindent összekeverni reggel. A Viblance zabkásákban pont ez tetszik, hogy nem kell hozzá semmit keverni, maximum gyümölcsöket és magvakat tenni a tetejére, illetve a fehérjés verzió is nagy könnyebbség, ízre is szuper. Amikor először kóstoltuk a berry mixet, azt úgy készítettem el, ahogy a dobozra van írva, semmit nem raktam hozzá és így magában ízlett Kristófnak. Korábban különféle zabkásákkal próbálkoztam azzal a céllal, hogy majd én megmutatom neki és megszereti, de nem. Az én főztöm nem ízlett neki, a tiétek igen.
“Amikor először kóstoltuk a berry mixet, azt úgy készítettem el, ahogy a dobozra van írva, semmit nem raktam hozzá és így magában ízlett Kristófnak. Korábban különféle zabkásákkal próbálkoztam azzal a céllal, hogy majd én megmutatom neki és megszereti, de nem. Az én főztöm nem ízlett neki, a tiétek igen.” (Vivien)
Utánaolvastam annak is, hogyan készülnek nálatok a termékek és nagyon szimpatikus az, hogy tényleg odafigyeltek a minőségre, teszteltek akár 10-szer is, mielőtt egy termék piacra kerül és hogy ti magatok is szeretitek, fogyasztjátok őket.
Mi az, amit szerettek a márkában, hogyan könnyítik meg a termékek a mindennapjaitokat?
Kristóf: Nálam az apple pie és a berry mix favorit, de mindegyik kását szívesen fogyasztom. A granolákat még nem kóstoltam, azt be kell pótolnom. A granola szeletet először biciklizés alkalmával próbáltuk ki és nagyon bevált, pont egy ilyen alternatíva hiányzott eddig. Jó az összetétele, nem nehezít el és elég energiát ad, hogy végig bírjuk az edzést.
Vivien: Én is nagyon megszerettem a berry mix kását és granolák közül a pekándiós az abszolút befutó. Kerékpározás után sokszor a zabkásáitokkal szoktuk feltölteni az energia raktárainkat. Úgy telítenek el, hogy közben nem érezzük azt a nehéz érzést, hogy bármi is leterhelné a gyomrunkat.
Te is rendszeresen velünk reggelizel, nassolsz és nagy életmódváltáson mentél keresztül, esetleg elértél egy már régebben kitűzött célt? Megoldást jelentettek a Viblance termékek egy probléma kapcsán? Megosztanád velünk a történetedet? Írj nekünk egy rövid bemutatkozót a [email protected] címre.