Az időszakos böjt azért is vált népszerűvé, mert sokan fogyást tapasztaltak ezzel a módszerrel. Amikor böjtölsz, és több órán át nem eszel, ez történik a testedben: amit leginkább megérzel, az a vércukorszint leesése, ez akár túlzott éhségérzetet vált ki. Az éhséget befolyásoló hormonszintek is változnak, a böjt a stresszhormon, a kortizol növekedéséhez is vezethet. Ezek hatására is, erős biológiai nyomással reagálsz böjt utáni túlevésre, mert az agy éhség központja túlpörög, amikor hosszabb távon megfosztjuk az ételtől. (1)
Mivel sokkal éhesebbnek érzed magad, mire eljön az evés ideje, intuitív módon sokkal többet eszel, ami a fogyásnak nem kedvez. Vagyis hiába kevesebb idő van enni, de azt gondoljuk, hogy többet és kevésbé tápanyagban gazdag ételeket is megengedhetünk magunknak, összességében több lesz a bevitt kalória, hiába kisebb az evési ablak. Ha egy nap túleszed magad, pl. 1000 kcal-val, másnap is éhesebb lehetsz, viszont segítheted az emésztést citromos/almaecetes vízzel, és kipörgetheted a glikogén készleteket sporttal. Megoldás lehet, hogy hiába csak 4 órában eszel, több kisebb adagra osztod el az étkezéseket.
Ha egyszerre eszünk egy nagyobb mennyiséget, az megterhelő a szervezetnek, a megspórolt energiát az emésztésre fogja fordítani. Arról nem beszélve, hogy a rendszeres túlevés milyen más emésztőrendszeri gondokat okozhat: hányinger, túlzott gyomorsav termelés, puffadás és ha szokássá válik a túlevés, később már csak a több ételtől fogjuk jóllakottnak érezni magunkat. Böjt után válasszunk könnyebben emészthető ételeket és az evési ablakban inkább több alkalommal együk meg az adott mennyiséget, így könnyebb lesz tartani a kalóriadeficitet is.
