Jókedvű reggeli a hétköznapok hőseinek
Egy szokatlan és nehéz időszakba csöppentünk hirtelen mindannyian. Főleg azoknak az orvosoknak, ápolóknak, mentősöknek nehéz most, akiknek közvetlenül vagy közvetve, de az élvonalban kell éppen helytállniuk. Nem sokkal könnyebb a szociális munkát végző dolgozóknak, vagy az idős otthonokban, hivatásukat a vírus ellenére is önzetlenül végző ápolóknak, gondozóknak sem.
Megható látni és olvasni, hogy nagyon sok ember, cég, közösség összefog és a maga módján próbál segíteni. Ki maszkokat varr, ki ételt, gyümölcsöt adományoz, ki saját értékeit (autóját, üresen álló ingatlanát) ajánlja fel másoknak. Szerencsére annyira széles és sokrétű az összefogás, hogy hosszú lenne mindet felsorolni.
Energiát adó reggeli és egy “köszönöm”
A lehetőségeinkhez mérten mi is igyekszünk segíteni. Tavaly például Örvendi Cintia, a Debreceni Leukémiás Gyermekekért Alapítvány egykori nagykövetének megkeresésére, reggeli granola csomagokkal leptük meg a kicsiket és szüleiket, így csalva egy kis mosolyt az arcokra. Továbbra is szeretnénk támogatni azokat, akik bármilyen formában is, de mások megsegítését választották hivatásul és közvetlenül vagy közvetve, de kitartóan helytállnak most a koronavírus elleni küzdelemben.
Tegnap az ország legrégibb gyermekkórházában, a Bókay Gyermekklinikán jártunk, ahol újszülött-, csecsemő- és gyermekeket látnak el. Az unokatestvérem, Kitti is itt dolgozik ápolóként, akitől sokat hallottam már a kórház mindennapjairól és munkájáról. Adta magát tehát a lehetőség, hogy őket is meglátogassuk.
Ha te magad nem is dolgozol az egészségügyben, de a családodban vagy baráti körödben van olyan, aki erre tette fel az életét, te magad is közelebbről látod, hogy ezek az emberek mit, és milyen önzetlenül tesznek. Micsoda lélekjelenlétre van szükségük ehhez nap mint nap… Amikor a családodból valaki hirtelen kórházba kerül és látod, hogy a mentős vagy betegszállító milyen türelemmel és alázattal végzi a munkáját, sok mindent átértékelődik benned… Ilyenkor rádöbbensz arra, hogy amin a hétköznapokban zsörtölődsz vagy panaszkodsz valójában semmiségek.
Kitti többször mesélt már nekem a munkájáról, annak szép és nehéz pillanatairól egyaránt: hallottam tőle szomorú sorsokról, de felemelő és örömteli történetekről is… Sokszor belegondoltam, hogy ha valahol, akkor a gyermekosztályon lelkileg nagyon nehéz lehet dolgozni. Ezért döntöttünk úgy, hogy őket is meglepjük, és egy kis színt, jókedvet, azaz granolát, müzlit és szuperkását viszünk a reggeleikbe.
A sok kicsi jótett hamar összeadódik és hatalmas erővel bír
A következő hetekben több intézménybe látogatunk majd el, ahol müzlivel, granolával és zabkásával igyekszünk egy kis örömet csempészni az ott dolgozó hétköznapi hősök mindennapjaiba. Tudjuk, hogy nem ez a legnagyobb segítség, amit kaphatnak, és nem is az a célunk, hogy reflektorfénybe kerüljünk ezzel a jelképes kezdeményezéssel. Ami szívből motivál minket, hogy apró meglepetésekkel egy kis örömöt vihessünk a hétköznapjaikba. Boldogok vagyunk ha ezáltal nekünk is sikerül egy kicsit feldobni a munkanapjaikat.
Szeretnénk köszönetet mondani azért az áldozatos munkáért, amit minden nap végeznek, és bár a köszönet nem csak a mostani, hanem az év minden napján való helytállásukért jár, most különösen nagy szükség van rájuk.
Reméljük, hogy továbbra is összefognak majd az emberek, és mindenki a saját lehetőségei szerint segít másoknak. Abban biztosak vagyunk, hogy a sok kicsi jótett nagyon hamar összeadódik és hatalmas erővel képes bírni.
Vigyázzatok magatokra, vigyázzunk egymásra!
Veronika és a Viblance csapat