Valóban fenntarthatóbb választás a növényi eredetű tej az állati helyett? Van különbség az egyes tejalternatívák előállítása között? Milyen a növényi tejek előállításának környezetre gyakorolt hatása? Cikkünkben ezen kérdésekre keressük a választ.
A tejalternatívák piaca
Az élelmiszerüzletek tejes polcainak szereplői szinte a felismerhetetlenségig megváltoztak az utóbbi évtizedben. Többé már nem csak a tartós tehéntejet előállító vállalatok márkái képviseltetik magukat, hanem különböző tej alternatívák közül is választhatunk, mint a magvakból, diófélékből, hüvelyesekből és gabonaféléből készített növényi italok, amelyek nem tartalmaznak sem laktózt, sem tejfehérjét.
Bár sokan ezeket is „tejként” ismerik, okkal nem használtuk ezt kifejezést, mivel az Európai Unió szabályrendszere 2017 óta tiltja a „tej” megnevezést olyan helyettesítő termékek esetében, amely nem emlős állatoktól származik (egyetlen kivétel a kókusztej). Az egyszerűség és a megszokás kedvéért, mi néha használjuk cikkünkben a „növényi tej” kifejezést. A tejhelyettesítő termékek piacát 2020-ban körülbelül 22 milliárd dollárra értékelték, hivatalos előrejelzések szerint 2026-ra ez az érték megduplázódhat. Milyen okok állnak e nagy ütemű növekedés mögött? Hiszen a 2000-es évek elején alig bújt meg néhány szója alapú készítmény az üzletek legalsó polcának legmélyebb bugyraiban. Mi változott? Röviden, a világ.
A növényi tejek térnyerése
Bővebben kifejtve, a nyugati országok, a bennük élő emberek felfogása, a tudományos felfedezések, az egészséges életmód térnyerése, a fenntarthatóság egyre jelentősebbé váló kérdésköre, az orvostudomány. Növényi alapú italokat évszázadok óta készítenek különböző kultúrákban, sőt, néhol a kókusztej vagy egyéb növényi alapú készítmény tölti be a hagyományos tehéntej szerepét. Ennek főleg gazdasági és vallási okai vannak. Egyes ázsiai országokban gazdaságosabb és egyszerűbb kókuszt vagy szóját termelni, mint állatot tenyészteni. A nyugati, fejlett országokban korábban a növényi italok fogyasztói közé csak azon kevés ember tartozott, akiket tejallergiával diagnosztizáltak, vagy elvi, esetleg vallási okokból vegán életmódot folytattak. A 2000-es évek elején ők egy mikropiacot képviseltek.
“A tehéntej előállításához kilencszer annyi területre van szükség, mint bármely növényi ital esetén”.
Ezt a célcsoportot bővítették ki az utóbbi évtized kutatási eredményei. A növényi italok a mai értelemben vett „tiszta és egészséges étkezés” egyik alappillérévé váltak. Nő a vegán életmódot képviselők száma, valamint az állati eredetű tej összetevőire való allergia és intolerancia is könnyebben kimutatható. Mindezek mellett az etikai- és állatvédelmi, valamint környezetvédelmi szempontokat szem előtt tartó fogyasztók köre is egyre bővül, akik támogatják a növényi alapú italok fogyasztását, mert előállításuk kevésbé káros a környezet számára. Ezek a feltételek egyenes arányban vezettek a növényi alapú készítmények nyugati térnyeréséhez.
A növényi tejek előállítása és környezeti hatásai
A legnépszerűbb növényi tejalternatívák közé tartoznak a mandulából, kókuszból, rizsből, szójából és zabból készült italok. Mivel különböző növény típusokból készülnek, az előállításuk is eltérő módon történik. Közös bennük, hogy a növénytermesztéshez hely szükséges, az ital előállításához pedig víz, termelésük akár üvegházhatású gázokat is felszabadíthat, ezáltal előállításuk közvetlen környezeti hatása nem elhanyagolható.
Szója ital
A hüvelyesek közül talán a legnépszerűbb a szójából, vagy szójababból készült növényi ital, amely sokáig az egyetlen alternatívaként volt jelen a tejhelyettesítők piacán. A szójababot ma már nem csak Ázsiában, hanem a világ minden táján termesztik. Kétféleképpen készülhet, az egész szójababot áztatják, majd lepréselik, eltávolítják belőlük az oldhatatlan rostot, vagy pedig porból (szárított szójaporból vagy teljes szójalisztből) állítják elő az alapot.
A szójabab, mint hüvelyes növény, nitrogénmegkötő, vagyis a növény szövetében található baktériumok nitrogént termelnek, amely a talaj termőképességét növeli, ezáltal csökkenti a műtrágya iránti igényt. A hüvelyesek vízigénye kevesebb, mint például a manduláé, így a szójaital előállítását vízhatékonynak is nevezhetjük. A szójabab termelése nem jár jelentős üvegházhatású gázok termelésével. Azonban környezetvédelmi szempontból figyelembe kell vennünk, hogy a növényt állati takarmányozásra is használják, amelyhez egyre több és több mennyiségre, azaz területre van szükség. Például az Amazonas-medence egy jelentős részét már termőföldként használják, amely az ottani természetes növényzet kiirtását jelentette. És, bár egy általános csökkenés figyelhető meg világ szinten az állati eredetű termékek keresletében, ez még távol áll attól, hogy elég legyen a szójatermelés iránti helyigény csökkenéséhez.
Mandulaital
A mandulaital az egyik legnépszerűbb tej alternatíva, ehhez jellegzetes íze is hozzájárul. Előállításához a magot megőrlik (de lisztből vagy pasztából is elkészíthetik), majd vízzel vegyítve leszűrik. Az ízélmény növelése érdekében a magokat pörkölhetik, vagy blansírozhatják is.
A mandula jótékony hatásairól szóló tudományos felfedezések az utóbbi évek kereslet növekedéséhez vezettek. A világ mandulaigényének körülbelül 80 százalékát Kalifornia állam látja el. Ez az ottani monokultúra kialakulásához vezetett, és bár a monokultúrák rövid távon nagy gazdasági hasznot termelnek, környezeti szempontból hosszú távon károsítják természetes élőhelyüket. A talaj elveszítheti a tápanyag-sokféleségét, és ez egy idő után talajkimerüléshez vezethet. A monokultúra kialakításához a fák folyamatos keresztporzása szükséges, az ezt elvégző méhek halálozási aránya rendkívül magas, ez pedig a természet ökoszisztémájának drasztikus átalakulásához vezethet.
Azonban a mandulatermesztés esetében a legnagyobb környezeti problémát a hatalmas vízigény jelenti. A mandulaital előállításának vízlábnyoma minden más tejet és alternatívát leköröz. Körülbelül 20-szor annyi vízre van szükség hozzá, mint ugyanannyi mennyiségű tehéntej előállításához. Egy darab kaliforniai mandulaszem vízlábnyoma körülbelül 12 liter, amelyhez hozzájárul a kaliforniai száraz időjárás is, de ez a szám még a körülmények tekintetében is különösen magas.
A mandulaital előállítását tudomány a környezetre káros hatásúnak ítéli.
Kókusztej
A hagyományos kókusztej elkészítéséhez a kókusztejet kivonják a hántolt és megtisztított kókuszmagból, a húst lereszelik, vízzel összekeverik, majd lepréselik hogy megkapják a tejet, amelyet leszűrnek. Azokon a területeken, ahol friss kókuszdió nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségben, tömény vagy porított kókusztejből, vagy kókuszvízből (a kókuszdió héjában található tiszta folyadékból) is készítenek tejet.
A kókusztej előállításának környezeti megítélése jónak minősül – a fák elnyelik a szén-dioxidot, és viszonylag kicsi a vízigényük. A kókuszdió azonban csak trópusi területeken él meg, így keresletnövekedés és az ipari szintű termelés új területek betelepítését jelentheti, felborítva ezzel a helyi élővilágot és ökoszisztémát.
Zab-és rizsital
A gabonából készített növényi italok közül a rizs az egyik legismertebb, de az utóbbi években a zabtej népszerűsége szinte hozzánőtt. A zabtej esetében a zabot vízbe áztatják, majd leszűrik. A rizsital esetében legtöbbször a rizsszirupot vízzel keverik, majd keményítővel és rizsliszttel sűrítik.
A rizstej előállítása nem tartozik a legfenntarthatóbb eljárások közé, ugyanis nagy a vízigénye, a rizstermesztés jelentős földterületet igényel, és a többi növényi alapú ital előállításához képest magas üvegházhatású gázok kibocsátásával jár, ugyanis a rizsföldeken metánt termelő baktériumok is megtalálhatók.
A zabból készült ital előállítása az egyik legkörnyezetkímélőbb folyamat a tejalternatívák piacán. Termelése nem jár üvegházhatású gázok kibocsátásával, és a vízigénye sem jelentős. Azonban a zab egyben állati takarmányként is funkcionál, és hasonlóan a szójához, nagy területet igényel az állati és emberi igények ellátása. A zabtermelés két központja Kanada és az Egyesül Államok, ahol monokultúrák kialakulása miatt a természetes élővilág felborulhat.
Még mielőtt messzemenő következtetéseket vonnánk le a fent olvasottakból, hasonlítsuk össze a növényi eredetű italok előállításának ökolábnyomát a jó öreg, hagyományos tehéntejjel.
A tehéntej előállításának környezeti hatásai
A szarvasmarhák az élelmiszeripar által termelt szén-dioxid 62%-ért felelősek, és az üvegházhatású gázkibocsátás körülbelül 15 százalékáért. Utóbbi jelenséget az állatok metántermelése okozza, amely 30-szor károsabb gáznak minősül, mint a szén dioxid. Az állatok megfelelő táplálása vizet igényel, valamint a műtrágyázás, vagy a rosszul kezelt trágyázás a helyi vízkészletek minőségét ronthatja, a takarmánytermelés és legeltetés pedig ökológiailag fontos területek elvesztéséhez vezethet.
“Az Európai Unió szabályrendszere 2017 óta tiltja a „tej” megnevezést olyan helyettesítő termékek esetében, amely nem emlős állatoktól származik.”
Egy 2018-as, Science magazinban megjelent Poor és Nemecek által készített kutatás összehasonlítása alapján:
- 1 liter tehéntej előállítása 1,14 kilogramm szén-dioxid kibocsátásával jár, még a mandulaital esetében ez az érték 0,42, szója esetében 0,75 kilogramm.
- A tehéntej előállításához kilencszer annyi területre van szükség, mint bármely növényi ital esetén.
- Egy liter tej előállításához körülbelül 630 liter vízre van szükség, míg a nagy vízigénnyel rendelkező növényi alternatívák esetében, mint a rizs vagy a mandula, ez az érték 300 liter körüli.
Melyik alternatívát válasszam a környezettudatosság jegyében?
Ha úgy döntöttél, kerülöd a tehéntejet, és kizárólag a fenntarthatósági kritériumok alapján szeretnél alternatívát választani, a legjobb választásnak a zab, vagy a szójaital minősül. E két növényi alternatíva környezeti hatása a legkíméletesebb. A mandulatej nagyon finom, de előállításának vízigénye hatalmas. Ha pár szem mandula elfogyasztása mellé iszunk egy nagy pohár vizet, sokkal környezetkímélőbben járunk el. Természetesen a piacon már a növényi tejeken belül rengeteg márka elérhető, és az előállítási metódus és beszerzési forrás is márkánként változik.
*A kókusztej előállításának esetében nem álltak rendelkezésre összehasonlítható adatok
Ha a lehető legfenntarthatóbb opciót szeretnénk választani, nem szabad figyelmen kívül hagynunk a növényi tejpiac olyan aspektusait sem, mint a csomagolás, vagy a logisztika. A cikkünk csupán az alternatívák termelésének és előállításának ökológiai lábnyomát vizsgálta meg, de ezen kívül a termékek csomagolása, szállítása is jelentős hatást gyakorol a környezetre. Ha fontos számodra a környezettudatos választás, ezeket a tényezőket se hagyd figyelmen kívül! A végleges választáskor javasoljuk, hogy a környezeti hatáson kívüli egyéb faktorokat is végy figyelembe, mint a tápanyag, fehérje-, vitamintartalom, vagy egyszerűen az íz.
Felhasznált források:
Science: https://science.sciencemag.org/content/360/6392/987
The Conversation: https://theconversation.com/which-milk-is-best-for-the-environment-we-compared-dairy-nut-soy-hemp-and-grain-milks-147660
Foodprint: https://www.ediblebrooklyn.com/2020/plant-milks-sustainability/
Silverson blog: https://www.silverson.com/us/resource-library/application-reports/manufacture-of-plant-based-milk-alternatives
Research and Markets: https://www.globenewswire.com/news-release/2021/02/09/2171942/0/en/Global-Dairy-Alternatives-Market-Report-2021-Opportunities-in-Growing-Demand-from-Emerging-Economies.html
Youmatter: https://youmatter.world/en/almond-milk-green-bad-environment/
Foodingredientsfirst: https://www.foodingredientsfirst.com/news/european-court-rules-plant-based-products-cant-use-dairy-terms.html
BBC: https://www.bbc.com/news/science-environment-46654042
https://i.redd.it/6gghucmyoue51.jpg