Nem csak a táplálkozás, hanem az életmód is hat a hornokora, tehát ha nem alszunk megfelelően, csak túl stresszesek vagyunk, vagy nem mozgunk rendszeresen, az mind elétéréseket mutathat a hormonokban.
A kialvatlanság például hatással van az éhségért felelős ghrelin és a jóllakottságért felelős leptin hormonunkra, tehát ha nem pihetük ki magunkat, akkor a következő nap magasabb lesz a ghrelin és alacsonyabb a leptin szint, így éhesebbnek fogjuk érezni magunkat és ennek köetkeztében akár 3-400 kalóriával is többet ehetünk, mint amire szükségünk lenne!
A hosszú időn át fennálló, krónikus stressz a szervezetünket folyamatosan egy ,,Üss vagy fuss!” készenléti állapotban tartja. Ezen állapotban arra van rákészülve a szervezeted, hogy valami fizikai aktivitásra lesz szükséged, például mint az őseink esetén a kardfogú tigris elől történő menekülésnél, így minden energiaforrást a fókuszáltságra teszi és energiát szabadít fel, hogy a lehető leggyorsabban tudj majd menekülni. Viszont, ha te nem menekülsz semmi elől, hanem az irodában ülve idegeskedsz, akkor ez a hormonrendszer egyensúlyának felborulásához fog vezetni. Ilyen hormonok az inzulin, a kortizol, valamint ezzel összefüggésben a pajzsmirigy hormonok és a progeszteron (női ciklus szabályozásáért felelős hormon).
Tehát a kortizol a éberség hormonja, hiányában folyamatos fáradtság jellemző. Másik ilyen hormon az adrenalin, ami nem hosszú távú stressz esetén, hanem hirrteles stresszreakciók esetén keletkezik, mint például extrém sportok végzése közben. Az inzulin a cukor szállító hormonja, ha túl magas (inzulin rezisztencia) vagy túl alacsony (cukorbetegség) a szintje, akkor falásrohamokat, szédülést és édesség utáni sóvárgást érzünk. A pajzsmirigy hormonjai a T4 és a T3, ezek hiányában lassú anyagcsere, hízás, alacsony vérnyomás tapasztalható, míg a progeszteron a női ciklus 2.felében nagyobb mennyiségben jelen lévő hormon, ami többek között a ciklus szabályozásért felelős, hiányában rendszertelen és fájdalmas menstruáció lehet jellemző, valamint a terhesség első 14 hetében vetélést okozhat.
A mozgásszegény életmód szintén negatívan hathat a hormonrendszerre, például romlik a sejtek inzulin érzékenység és ezáltal nő az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség kockázata, valamint az inaktív életmód következtében felkúszó zsírpárnák ösztrogén hormonokat is termelnek, tehát ösztrogén dominanciát is okozhatnak, emellett lassan az anyagcsere is, ami a pajzsmirigy nem megfelelő működését is jelezheti.
